background img

The New Stuff

A Marosludas Oldala harmadik születésnapját ünnepli és ezzel együtt egy újabb mérföldkövet életében, az új címre: a www.marosludas.ro -ra való költözést.

Harmadik születésnap és új cím

A Marosludas Oldala harmadik születésnapját ünnepli és ezzel együtt egy újabb mérföldkövet életében, az új címre: a www.marosludas.ro -ra való költözést.


A 14.780 szavazásra jogosult marosludasi választópolgár közül 7540-en járultak az urnákhoz, amely 51%-os részvételi arány jelent.
A marosludasi szavazatok megszámlálása alapján a következő (részleges) eredmény született: 

Jelölt
%
Victor Ponta
37.2
Klaus Johannis
33.4
Kelemen Hunor
9.7
Elena Udrea
2.5
Călin Popescu Tăriceanu
2.2
Monica Macovei
1.6
Dan Diaconescu
1.4
Corneliu Vadim Tudor
1.3

Az Államelnök-választás marosludasi eredményei

A 14.780 szavazásra jogosult marosludasi választópolgár közül 7540-en járultak az urnákhoz, amely 51%-os részvételi arány jelent.
A marosludasi szavazatok megszámlálása alapján a következő (részleges) eredmény született: 

Jelölt
%
Victor Ponta
37.2
Klaus Johannis
33.4
Kelemen Hunor
9.7
Elena Udrea
2.5
Călin Popescu Tăriceanu
2.2
Monica Macovei
1.6
Dan Diaconescu
1.4
Corneliu Vadim Tudor
1.3

Folytatjuk helytörténeti sorozatunkat városunk egyik emblematikus épületével, a 108 éves római katolikus templommal:

A marosludasi katolikusok körében a templomépítés gondolata már a XIX-ik század végén, a telepek létrehozása előtt, felmerült. Az 1890-es népszámlálási adatok szerint Marosludas 3460 lakosából 247-en tartóztak a katolikus egyházhoz.
Marosludas területi terjeszkedése a 19. század végén, a 20. század elején szorosan fűződik a magyar állam telepítési politikájához. A Magyar Királyi Kincstár 1901-ben Eczken Sándortól és ifj. gróf Andrássy Gyulától földterületeket vásárolt. Ludas községben 1902–1905 között összesen négy telep alakult: az Andrássy-, Eczken-, Albis- és Belső-telep. Ezek benépesítése 1903-ban kezdődött és 1905-ben fejeződött be. Ezalatt  Marosludasra 17 bukovinai székely család (Andrásfalva és Istensegíts községekből), 62 család a Királyhágón túlról, 65 család pedig az Erdély-részi vármegyékből költözött be. A telepesek elhelyezése általában kompakt felekezeti csoportosulások megvalósítása szerint történt, azzal a céllal, hogy egy telepen azonos vallású családok telepedjenek le. Így az Andrássy-telepen római katolikusok, Mezőalbis- és Eczken-telepen reformátusok telepedtek le.
A római katolikusok a telepítés éveiben a mezőszengyeli  plébániához tartoztak. 1906-ban Marosludason templomot és papilakot építettek. A templomot eredetileg az Andrássy-telepre tervezték. Marosludas 1909-től lett önálló plébánia. Az Andrássy-telep hívei nagy távolságot megtéve ide jártak szentmisére.

A marosludasi egyházközség 1909-ig a mezőszengyeli plébániához tartozott. A templom megépítése előtt házi kápolnában miséztek.
A marosludasi Katolikus egyháztanács 1899 október 13-i gyűlésének jegyzőkönyve alapján a templom építésének a problémája fontos szerepet tölt be az egyház életében. A fent említett  egyháztanácsi gyűlést dr. Bignió Béla kurátor lakásán tartottak és részt vett rajta Majláth Gusztáv Károly, az erdélyi római katolikus egyház püspöke is, aki biztosította a marosludasi egyház tagjait az erdelyi katolikus egyházi tanács teljes támogatásáról. Ennek érdekében elkülönítették a megfelelő pénzösszeget, és megbízták Vajda Vinczét és Incze Antalt a templom helyének kiválasztásával.
Eredetileg gróf Andrássy Gyula által biztosított telekre esett a választás, de 1901 március 2-án ezt a területet elcseréltek egy, a Mezőgazdasági Minisztérium által biztosított telekre. 1901 szeptember 1-én az egyház kurátora bemutatta a templom és a papilak épületének a tervét, viszont a végső döntésre 1903 április 29-ig kellett várni, amikor egy 4000 koronás kölcsön elkülönítésével megnyílt az út az építkezések megkezdésére.  A templomot, amelyet Hübschl Kálmán építész tervezett 1906-ban fejeztek be.  
Az első világháború alatt a templom három harangját is katonai célokra használták fel, csak egy 110 kg-s harang maradt meg. Az elveszett harangok pótlása adományokból történt. 1926 májusában megérkeztek a nagyszebeni Schiel öntődéből az új harangok, a 262 kg-os Mária és 60,5 kg-os Szent Antal, amelyeket 1926 május 14-én szenteltek fel. 

Forrás:

Helytörténet: A Római Katolikus Templom

Folytatjuk helytörténeti sorozatunkat városunk egyik emblematikus épületével, a 108 éves római katolikus templommal:

A marosludasi katolikusok körében a templomépítés gondolata már a XIX-ik század végén, a telepek létrehozása előtt, felmerült. Az 1890-es népszámlálási adatok szerint Marosludas 3460 lakosából 247-en tartóztak a katolikus egyházhoz.
Marosludas területi terjeszkedése a 19. század végén, a 20. század elején szorosan fűződik a magyar állam telepítési politikájához. A Magyar Királyi Kincstár 1901-ben Eczken Sándortól és ifj. gróf Andrássy Gyulától földterületeket vásárolt. Ludas községben 1902–1905 között összesen négy telep alakult: az Andrássy-, Eczken-, Albis- és Belső-telep. Ezek benépesítése 1903-ban kezdődött és 1905-ben fejeződött be. Ezalatt  Marosludasra 17 bukovinai székely család (Andrásfalva és Istensegíts községekből), 62 család a Királyhágón túlról, 65 család pedig az Erdély-részi vármegyékből költözött be. A telepesek elhelyezése általában kompakt felekezeti csoportosulások megvalósítása szerint történt, azzal a céllal, hogy egy telepen azonos vallású családok telepedjenek le. Így az Andrássy-telepen római katolikusok, Mezőalbis- és Eczken-telepen reformátusok telepedtek le.
A római katolikusok a telepítés éveiben a mezőszengyeli  plébániához tartoztak. 1906-ban Marosludason templomot és papilakot építettek. A templomot eredetileg az Andrássy-telepre tervezték. Marosludas 1909-től lett önálló plébánia. Az Andrássy-telep hívei nagy távolságot megtéve ide jártak szentmisére.

A marosludasi egyházközség 1909-ig a mezőszengyeli plébániához tartozott. A templom megépítése előtt házi kápolnában miséztek.
A marosludasi Katolikus egyháztanács 1899 október 13-i gyűlésének jegyzőkönyve alapján a templom építésének a problémája fontos szerepet tölt be az egyház életében. A fent említett  egyháztanácsi gyűlést dr. Bignió Béla kurátor lakásán tartottak és részt vett rajta Majláth Gusztáv Károly, az erdélyi római katolikus egyház püspöke is, aki biztosította a marosludasi egyház tagjait az erdelyi katolikus egyházi tanács teljes támogatásáról. Ennek érdekében elkülönítették a megfelelő pénzösszeget, és megbízták Vajda Vinczét és Incze Antalt a templom helyének kiválasztásával.
Eredetileg gróf Andrássy Gyula által biztosított telekre esett a választás, de 1901 március 2-án ezt a területet elcseréltek egy, a Mezőgazdasági Minisztérium által biztosított telekre. 1901 szeptember 1-én az egyház kurátora bemutatta a templom és a papilak épületének a tervét, viszont a végső döntésre 1903 április 29-ig kellett várni, amikor egy 4000 koronás kölcsön elkülönítésével megnyílt az út az építkezések megkezdésére.  A templomot, amelyet Hübschl Kálmán építész tervezett 1906-ban fejeztek be.  
Az első világháború alatt a templom három harangját is katonai célokra használták fel, csak egy 110 kg-s harang maradt meg. Az elveszett harangok pótlása adományokból történt. 1926 májusában megérkeztek a nagyszebeni Schiel öntődéből az új harangok, a 262 kg-os Mária és 60,5 kg-os Szent Antal, amelyeket 1926 május 14-én szenteltek fel. 

Forrás:

Fotó: Nagy Tibor
Kis István alpolgármesterrel a hivatalban beszélgettünk a város életéről, a megoldandó feladatokról, a tervbe vett munkálatokról. Elsőként az önálló magyar tanintézmény létrehozásának szándékáról tájékoztatott, aminek gondolatát a magyar pedagógusok indították el ezelőtt két héttel.

Jelenleg folyik az aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy a magyar iskola iránti igényt minél nagyobb számú szülő, nagyszülő, leendő szülő támassza alá.
A pedagógusok felvetették, hogy jogos igényről van szó, hiszen városi szinten – beleértve a telepet is – 800 magyar gyerek van, akik óvodás kortól XII. osztályig egy intézményben tanulhatnának. Andrássytelepen megszűnt a tanítás a Petőfi Sándor nevét viselő iskolában, a telepi gyerekeket busszal ingáztatják az 1-es iskolába. – Az a szándékunk, hogy Marosludason erős magyar szórványiskola létesüljön, hogy a városban és a környező településeken élő magyar gyerekeket egy intézménybe gyűjtsük. Gerendkeresztúrról például, ahol nincs már magyar oktatás, négy gyerek ingázik a magyar iskolába. Ingáznak Bükkösről, Ózdról, s folytathatnám. Ezeknek a gyermekeknek megfelelő körülményeket kellene teremteni, hogy érezzék, saját iskolájuk van! Arra gondoltunk, hogy az 1-es számú iskola egyik különálló épületében oldhatnánk meg a tanítást. Persze, számítunk arra, hogy szándékunk ellenállásba ütközik, de nem adjuk fel! – mondta Kis István alpolgármester, az RMDSZ elnöke.

Forrás: Népújság

Erős magyar szórványiskola létrehozása a cél

Fotó: Nagy Tibor
Kis István alpolgármesterrel a hivatalban beszélgettünk a város életéről, a megoldandó feladatokról, a tervbe vett munkálatokról. Elsőként az önálló magyar tanintézmény létrehozásának szándékáról tájékoztatott, aminek gondolatát a magyar pedagógusok indították el ezelőtt két héttel.

Jelenleg folyik az aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy a magyar iskola iránti igényt minél nagyobb számú szülő, nagyszülő, leendő szülő támassza alá.
A pedagógusok felvetették, hogy jogos igényről van szó, hiszen városi szinten – beleértve a telepet is – 800 magyar gyerek van, akik óvodás kortól XII. osztályig egy intézményben tanulhatnának. Andrássytelepen megszűnt a tanítás a Petőfi Sándor nevét viselő iskolában, a telepi gyerekeket busszal ingáztatják az 1-es iskolába. – Az a szándékunk, hogy Marosludason erős magyar szórványiskola létesüljön, hogy a városban és a környező településeken élő magyar gyerekeket egy intézménybe gyűjtsük. Gerendkeresztúrról például, ahol nincs már magyar oktatás, négy gyerek ingázik a magyar iskolába. Ingáznak Bükkösről, Ózdról, s folytathatnám. Ezeknek a gyermekeknek megfelelő körülményeket kellene teremteni, hogy érezzék, saját iskolájuk van! Arra gondoltunk, hogy az 1-es számú iskola egyik különálló épületében oldhatnánk meg a tanítást. Persze, számítunk arra, hogy szándékunk ellenállásba ütközik, de nem adjuk fel! – mondta Kis István alpolgármester, az RMDSZ elnöke.

Forrás: Népújság

Fotó: Nagy Tibor
Székely Zoltán Levente negyedik éve a technológiai líceum aligazgatója. Amikor megtudtuk, hogy idén 34 gyermek iratkozott be a magyar tannyelvű IX. osztályba, úgy gondoltuk, nem hagyhatjuk ki ezt az intézményt sem. 
Csakhogy a bebocsáttatással gond volt, mert a kapus nem enged be „akárkit”. Még minket sem! Csak úgy, ha átnyújtjuk neki a személyazonossági igazolványt. Hiába mondtuk, az aligazgató vár, szigorúan betartotta a házirendet. Végül megelégedett az újságíró-igazolvánnyal, de ezek után már az aligazgatóval csak az iskola előtti, amúgy szépen rendbe tett parkban beszélgettünk.

– A kezdeti nehézségeken túl, amikor alig tudtuk elindítani a magyar líceumi oktatást, most elmondhatom, hogy maximális létszámmal indítottuk a IX. osztályt, 34 gyermek iratkozott ide. Az osztály profilja biológia-kémia, ami általános műveltséget szavatol a diákoknak. Nagyon jó az osztályközösség, fiatal a tanerő. Itt jegyezném meg, hogy aki tanul, nagyon jó eredményeket ér el. Tanítványunk, Tolokán Andi elsőnek jutott be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre. Persze, tisztában vagyunk azzal, hogy nem mindenki teljesíthet így, de megvan az esély arra, hogy a diákok anyanyelvükön minőségi oktatásban részesüljenek. Bátorítjuk az elképzelést, hogy különálló magyar oktatási intézményt hozzunk létre, mert ez sokat változtatna az iskola hangulatán, más lelkületű intézményben tanulhatnának a gyermekek – mondta az aligazgató.
A líceumban összesen 960 diák tanul. A már említett magyar tannyelvű osztály mellett román nyelven minden évfolyamon matek-info, két biológia-kémia, egy elektro-, egy mechatronika szakos középiskolai osztály, valamint két szakiskolai osztály – autószerelői és varrodai – működik.
Az iskolai biztonságra, mint már említettem, nagyon vigyáznak, 19 biztonsági kamerát szereltek fel a területén a Tereos jóvoltából. Szintén a cukorgyár, valamint a tanács támogatásával a közelmúltban biokémia-laboratóriumot szereltek fel.

Forrás: Népújság

34 magyar diák iratkozott be a IX. osztályba

Fotó: Nagy Tibor
Székely Zoltán Levente negyedik éve a technológiai líceum aligazgatója. Amikor megtudtuk, hogy idén 34 gyermek iratkozott be a magyar tannyelvű IX. osztályba, úgy gondoltuk, nem hagyhatjuk ki ezt az intézményt sem. 
Csakhogy a bebocsáttatással gond volt, mert a kapus nem enged be „akárkit”. Még minket sem! Csak úgy, ha átnyújtjuk neki a személyazonossági igazolványt. Hiába mondtuk, az aligazgató vár, szigorúan betartotta a házirendet. Végül megelégedett az újságíró-igazolvánnyal, de ezek után már az aligazgatóval csak az iskola előtti, amúgy szépen rendbe tett parkban beszélgettünk.

– A kezdeti nehézségeken túl, amikor alig tudtuk elindítani a magyar líceumi oktatást, most elmondhatom, hogy maximális létszámmal indítottuk a IX. osztályt, 34 gyermek iratkozott ide. Az osztály profilja biológia-kémia, ami általános műveltséget szavatol a diákoknak. Nagyon jó az osztályközösség, fiatal a tanerő. Itt jegyezném meg, hogy aki tanul, nagyon jó eredményeket ér el. Tanítványunk, Tolokán Andi elsőnek jutott be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre. Persze, tisztában vagyunk azzal, hogy nem mindenki teljesíthet így, de megvan az esély arra, hogy a diákok anyanyelvükön minőségi oktatásban részesüljenek. Bátorítjuk az elképzelést, hogy különálló magyar oktatási intézményt hozzunk létre, mert ez sokat változtatna az iskola hangulatán, más lelkületű intézményben tanulhatnának a gyermekek – mondta az aligazgató.
A líceumban összesen 960 diák tanul. A már említett magyar tannyelvű osztály mellett román nyelven minden évfolyamon matek-info, két biológia-kémia, egy elektro-, egy mechatronika szakos középiskolai osztály, valamint két szakiskolai osztály – autószerelői és varrodai – működik.
Az iskolai biztonságra, mint már említettem, nagyon vigyáznak, 19 biztonsági kamerát szereltek fel a területén a Tereos jóvoltából. Szintén a cukorgyár, valamint a tanács támogatásával a közelmúltban biokémia-laboratóriumot szereltek fel.

Forrás: Népújság

Fotó: Nagy Tibor
Hangulatos, szépen, esztétikai érzékkel díszített, vidám termekben működik a napközi, ahová két csoportba 47 gyerek jár. A rövid programú óvodában további 13 magyar gyerek van, míg az andrássytelepi óvodába 24 gyereket írattak.

A Dacia negyedbeli napköziben éppen az udvaron játszottak a gyermekek. Az épületet körbevevő udvaron a hinták, homokozók környékén volt nagy a „népsűrűség”.
– Szeretem az óvodában! Itt ebédelünk – mondták az apróságok.
A napköziben biztosítják az étkezést, az ételt elkészítve szállítják ide és szolgálják fel a kicsiknek. A szülőknek napi 6 lejbe kerül a gyerekek étkeztetése.
A két csoporttal négy óvónő foglalkozik: Tégla Annamária, Székely Tímea, Kodori Olga és Kiss Judit, lévén, hogy Herczeg Gerlinda gyereknevelési szabadságát tölti. Tégla Annamária és Kiss Judit elégedetten mutatták be a kis- és nagycsoport termeit, a konyhát, mondván, hogy itt sokkal jobbak a körülmények, mint az előző helyiségekben, ideális a környezet a gyerekekkel való foglalkozásra.

Forrás: Népújság

Hatvan magyar gyerek jár óvodába

Fotó: Nagy Tibor
Hangulatos, szépen, esztétikai érzékkel díszített, vidám termekben működik a napközi, ahová két csoportba 47 gyerek jár. A rövid programú óvodában további 13 magyar gyerek van, míg az andrássytelepi óvodába 24 gyereket írattak.

A Dacia negyedbeli napköziben éppen az udvaron játszottak a gyermekek. Az épületet körbevevő udvaron a hinták, homokozók környékén volt nagy a „népsűrűség”.
– Szeretem az óvodában! Itt ebédelünk – mondták az apróságok.
A napköziben biztosítják az étkezést, az ételt elkészítve szállítják ide és szolgálják fel a kicsiknek. A szülőknek napi 6 lejbe kerül a gyerekek étkeztetése.
A két csoporttal négy óvónő foglalkozik: Tégla Annamária, Székely Tímea, Kodori Olga és Kiss Judit, lévén, hogy Herczeg Gerlinda gyereknevelési szabadságát tölti. Tégla Annamária és Kiss Judit elégedetten mutatták be a kis- és nagycsoport termeit, a konyhát, mondván, hogy itt sokkal jobbak a körülmények, mint az előző helyiségekben, ideális a környezet a gyerekekkel való foglalkozásra.

Forrás: Népújság

Fotó: Nagy Tibor
Egyre több piaci vásárlótól hallottam, hogy ludasi zöldséget, paradicsomot, paprikát, vinettát és káposztát keres, mert ezek ízletesebbek, mint a távolabbról ide hozott áru. 

A szezon vége felé járunk, ilyenkor készül el a mérleg arról, hogy milyen évet zártak a zöldségtermesztők. A kérdésre Varró István, a cukorgyár melletti zöldségfarm egyik tulajdonosa felelt. Beszélgetésre megállni nem volt idő, a válaszok aközben érkeztek, míg rakodták, mérték a káposztaszállítmányt.
– Jó évet zárunk. Szabadföldön összesen 44 hektáron, melegházban 2 hektáron gazdálkodunk. 14 hektáron termelünk vinettát, az áru jól fogyott, innen a farmról 80 bani–1 lej közötti áron (+ áfa) sikerült értékesíteni. A paradicsomot 2 lejért vitték el. A felvásárlók tudják, jó minőségű árut adunk, ezért évről évre visszatérnek.

– Most a káposztának van szezonja, a háziasszonyok és a közétkeztetési egységek most sózzák a káposztát. Milyen volt az idei káposztatermés?
– Jó. Ezzel nem volt baj, azonban gyenge az ára. Húsz hektáron termelünk káposztát, a hozam fajtánként változó, 40-80 tonna közötti. A korai fajtákból kevesebb terem, de van olyan fajta is, amiből 100 tonnát vágunk le. Most a farmról kilogrammonként 40 bani+áfával viszik a káposzta kilóját, de a nyáron csak 35 baniért tudtam eladni, így minimális a nyereség. Ha 60 baniban tudtuk volna értékesíteni, akkor jó lett volna. A káposzta legnagyobb részét a nagybani értékesítőknek adjuk el. Sózni a vékonyabb levelű káposztát keresik, de érdekes módon a nagybani felvásárlók a kemény levelűt is kérik.
– Mi kell ahhoz, hogy jól működjön egy zöldségfarm, hiszen más is próbálkozott, azok bebuktak. Itt a szomszédságban vannak üvegházak, de termelés nincs.
– Sok minden! Mindennap teljes erőbedobással kell dolgozni. Halogatni semmit sem lehet. Jó minőségű magokat kell beszerezni, még akkor is, ha ezek jóval drágábbak. Az évek során kitapasztaltuk már, milyen fajták felelnek meg az itteni klímának, melyek ellenállóbbak és bővebben termők. A talajt folyamatosan trágyázzuk, amihez természetes trágyát használunk. Mindig itt kell lenni a farmon, az alkalmazottakkal együtt kell dolgozni. Nyolc állandó alkalmazottunk van, s idényben további 30 napszámost foglalkoztatunk – mondta Varró István, miközben paradicsommal kínált. Az utolsókkal, ami még termett.
– Ilyent máshol nem esznek! Garantálom. Ebből főztük a családnak a paradicsomlevet, édes, ízletes. Amikor innen hazamegyek, leveszek egy üveggel a polcról, megiszom, ennél finomabb üdítő nem is kell – mondta.
Mi is megkóstoltuk a paradicsomokat, valóban, ilyen kemény húsú, finom paradicsomot rég az ideje nem ettünk.

Forrás: Népújság

Jó évet zártak a zöldségesek

Fotó: Nagy Tibor
Egyre több piaci vásárlótól hallottam, hogy ludasi zöldséget, paradicsomot, paprikát, vinettát és káposztát keres, mert ezek ízletesebbek, mint a távolabbról ide hozott áru. 

A szezon vége felé járunk, ilyenkor készül el a mérleg arról, hogy milyen évet zártak a zöldségtermesztők. A kérdésre Varró István, a cukorgyár melletti zöldségfarm egyik tulajdonosa felelt. Beszélgetésre megállni nem volt idő, a válaszok aközben érkeztek, míg rakodták, mérték a káposztaszállítmányt.
– Jó évet zárunk. Szabadföldön összesen 44 hektáron, melegházban 2 hektáron gazdálkodunk. 14 hektáron termelünk vinettát, az áru jól fogyott, innen a farmról 80 bani–1 lej közötti áron (+ áfa) sikerült értékesíteni. A paradicsomot 2 lejért vitték el. A felvásárlók tudják, jó minőségű árut adunk, ezért évről évre visszatérnek.

– Most a káposztának van szezonja, a háziasszonyok és a közétkeztetési egységek most sózzák a káposztát. Milyen volt az idei káposztatermés?
– Jó. Ezzel nem volt baj, azonban gyenge az ára. Húsz hektáron termelünk káposztát, a hozam fajtánként változó, 40-80 tonna közötti. A korai fajtákból kevesebb terem, de van olyan fajta is, amiből 100 tonnát vágunk le. Most a farmról kilogrammonként 40 bani+áfával viszik a káposzta kilóját, de a nyáron csak 35 baniért tudtam eladni, így minimális a nyereség. Ha 60 baniban tudtuk volna értékesíteni, akkor jó lett volna. A káposzta legnagyobb részét a nagybani értékesítőknek adjuk el. Sózni a vékonyabb levelű káposztát keresik, de érdekes módon a nagybani felvásárlók a kemény levelűt is kérik.
– Mi kell ahhoz, hogy jól működjön egy zöldségfarm, hiszen más is próbálkozott, azok bebuktak. Itt a szomszédságban vannak üvegházak, de termelés nincs.
– Sok minden! Mindennap teljes erőbedobással kell dolgozni. Halogatni semmit sem lehet. Jó minőségű magokat kell beszerezni, még akkor is, ha ezek jóval drágábbak. Az évek során kitapasztaltuk már, milyen fajták felelnek meg az itteni klímának, melyek ellenállóbbak és bővebben termők. A talajt folyamatosan trágyázzuk, amihez természetes trágyát használunk. Mindig itt kell lenni a farmon, az alkalmazottakkal együtt kell dolgozni. Nyolc állandó alkalmazottunk van, s idényben további 30 napszámost foglalkoztatunk – mondta Varró István, miközben paradicsommal kínált. Az utolsókkal, ami még termett.
– Ilyent máshol nem esznek! Garantálom. Ebből főztük a családnak a paradicsomlevet, édes, ízletes. Amikor innen hazamegyek, leveszek egy üveggel a polcról, megiszom, ennél finomabb üdítő nem is kell – mondta.
Mi is megkóstoltuk a paradicsomokat, valóban, ilyen kemény húsú, finom paradicsomot rég az ideje nem ettünk.

Forrás: Népújság

What's Hot

The Featured Stuff

Copyright 2013 Beta Marosludas Oldala